Írta Ghita gazdi (Naruto), 2010. May 12. 22:30:08 #7904

Harmadnapon

Én vagyok az oka, hogy odaveszett a macska. Egy állatot nem lehet szabályozni, megkötni, korlátozni, emberi viselkedési normákat rákényszeríteni, vagy azt elvárni tőle, hogy vigyázzon magára, csak mert nekem drága és fontos! Állatot csak akkor szabad tartani, ha elviseljük, hogy sokkal törékenyebbek nálunk, és gyakorlatilag minden, de minden apró cafatokra zúzhatja őket.
Mostantól macskagyilkosként kell nap-nap után tükörbe néznem, mert a megkötött macska egy ügyes mozdulattal kirántotta a pórázt a kezemből, "...és én nem mentem utánad az élet egyre sűrűbb erdejében."(J.Gy.) A két hámot viselő macska pedig eltűnt, maga után húzva a pórázt, "...mivel az igaz utat nem lelém."(D.A.)
- Megvan még az a szép, vörös macskája? Az, amelyik itt szokott ülni az ablakban, és zöld madzag van a nyakában...?
- Hát, most éppen nincs itthon, de majd hazajön!
- Csak mert amikor gombáért mentem, láttam az út szélén egy vörös macskát. Szerintem a magáé volt az.
...
Mi a r*ssebért ugat az az átkozott kutya, mint aki megveszett? Még gyászolni sem lehet nyugodtan? Tudom, hogy az ostoba szomszéd három napja folyamatosan részeg, és itt ordítozik, de ha három napig nem zavarta a kutyát az üvöltözés, most miért igen?
- Kitti, mi az ördögért ugatsz? Ha valaki bejön, csöndben harapj a fenekébe, és ne ugass! Mégis mit vársz el ilyenkor tőlem? Hogy jöjjek ki, és harapjam meg én a betörőt? Akkor téged miért tartalak?
- Izé, bocs, de...csak azt akartam mondani, hogy...
- Nem érdekel, mit akarsz mondani, csak maradj csendben!
A kutya a földre ül, szégyenkezve lesunyja a fejét, és a kerítés felé sandít. Bemegyek, és kikukkantva az ablakon megerősítő mordulást hallatok az alázatos kutya felé. De az rám sem bagózik.
- Mi a baj, Kitti?
Ott van a fatuskó mellett. Egy apró, vörös kísértet. Minden szőrszála elevennek tűnik. Sőt, elevenebbnek, mint valaha. Feltámadt!
- Kitti, te vagy a legjobb. Most pedig kisértetvadászatra indulunk!
- Mehetünk.