‹‹‹ vissza Bobi adatlapjához

Írta Iceburner gazdi (Bobi), 2014. August 06. 19:38:05 #24318

Egy korszak vége,könnyek és emlékek

2014.július 31-én egy korszak lezárult a családunk életében.Egy csodaszép korszak,12 év és 8 hónap. Volt benne öröm is,bánat is,bosszúság és bolondozás,de mindenben együtt vettünk részt,mindenben osztoztunk. Ez adott sokszor erőt,kitartást,vigaszt.
2014. július 31-én,csütörtökön olyasvalamin mentünk át,amit egyetlen gazdinak sem kívánok.
Átsétáltál a Szivárványhídon és csak a hatalmas űrt hagytad magad után.
4 hónapos voltál,amikor a családunk tagja lettél,csaknem 13,amikor itt hagytál minket.
Melletted voltunk az utolsó pillanatig,de a szívünkben örökre itt leszel a rengeteg szép,közös emlékkel.

Nyugodj Békében Drága Barátom,mi sohasem felejtünk.

"Egy kutyának halála után a legjobb helye a gazdája szívében van."

kommentek száma:4tovább

Írta Iceburner gazdi (Bobi), 2010. March 09. 14:10:11 #6232

Így kerültem a családba 2. Folytatás

Sokat birkóztunk,persze finoman bántam vele,és ő is próbált velem,bár a karmai néha megkarcoltak,de tudtam,hogy nem szándékos.A legnagyobb szórakozás mégis az volt amikor a tavasz végén megérkeztek a cserebogarak.A magas fűben levadászni őket,igazi élmény!Addigra a kicsi lány is kijöhetett hozzánk,és együtt őriztük a babakocsit a cicussal.Néha megtépte a fülünket,vagy meghúzta a farkunkat,de megtanultuk,hogy ez csak játék.Sokat labdáztunk,sőt még fagyit is kaptunk,ha jött a Bagaméri.Nagyokat sétáltunk,bohóckodtunk,sőt,még fürödtünk is.Persze utána mindig jól összesároztam magam,mert hát a dagonya utánozhatatlanul kellemes és mókás.Néhány mentőakcióra is szükség volt,amikor Tálib fennragadt a fán.Tökéletesen mászott felfele,a gondok lefele jövet kezdődtek...De mindig vigyáztam rá,vigyáztunk egymásra.Együtt aludtunk,ettünk,a születésnapunkat is együtt tartottuk,és együtt ettük meg a darált husi-tortát.De sajnos 2002 Karácsonyán minden megváltozott.Azon az estén be voltunk zárva,mert megbontották a kerítést,és féltek,hogy kiszökünk.De a cicust ez nem tartotta vissza,valahogy csinált egy rést és kiment.Aztán már csak egy nagy puffanás és tudtam,hogy baj van.Reggel sírva fogadtak a gazdáim:Tálibot elütötték.Esélye sem volt....Szépen eltemették a nagyszülők kertjébe,a cseresznyefa alá.Nyugodj békében Drága Barátom,nagyon fogsz hiányozni.
Azóta újra elköltöztünk,de új barátot nem kaptam,mert a gazdáim nem akarták,hogy újabb baj történjen.Most is sokat játszunk és sétálunk,de már nem ugyanolyan,mint régen.Kis vigasz,hogy a pici lány,már nem is olyan kicsi,és sokat játszik velem,simogat,fésülget.Most én vigyázok rá,ameddig tudok....
Remélem nem tartottátok túl hosszúnak és unalmasnak a történetem,történetünket,de ennyivel tartozom Tálibnak.Köszönöm,hogy elolvastad,minden jót.

kommentek száma:3tovább

Írta Iceburner gazdi (Bobi), 2010. March 09. 13:54:40 #6231

Így kerültem a családba

A családomban 3 lány gyermek él (8,19 és 21 évesek) Antó,Szabina,Reni.És a szüleik. Én 2001-ben kerültem hozzájuk,amikor családi házba költöztek.Mindig is tudták,ha egyszer családi házuk lesz,abban biztosan lesz egy kutya,és az mindenképpen német juhász lesz.Így amikor Reni barátnője mondta neki,hogy az egyik szomszédja tenyésztő,és épp születtek farkaskutya kölykök,teljesen lázba jöttek.A költözés már nem volt messze,így elkezdtek gyűjteni,hogy hozzájuk kerülhessek.Télen bebútoroztak és rögtön másnap jöttek is értem.Először furcsa volt az a 4 idegen,de én nem ijedtem meg,megvédtem az udvaromat!2 testvéremmel,a szüleimmel és még pár másik kutyával laktam egy nagy udvaron.A testvéreim közül az egyik velem egy idős,rövid szőrű,visszahúzódó teremtés volt.A nővérem akkor 1 éves ordas volt.Nekem volt a legnagyobb szám,és nem féltem használni.Így esett rám a választás.Kicsit ismerkedtünk és rájöttem,hogy nem is olyan "idegenek",mint először gondoltam.Este már az új házamban aludtam,sőt az első pár éjszakát a garázsban tölthettem,mindig lejöttek hozzám,hogy ne legyek egyedül.Persze a bátorságom egy időre "eltűnt". Ekkor a legkisebb lány még nem volt velünk.Később beilleszkedtem és Februárban megérkezett ez a fura kis emberpalánta,aki sokszor fülsüketítő hangokat adott ki,persze amikor épp nem aludt,vagy evett.Ráadásul még egy fura teremtmény is érkezett a családba.Egy igen érdekes szürke 4lábú,de nem kutya volt,hanem egy olyan talpraesett szőrgombóc,aki mindig ott kellette magát a gazdáim orra előtt.Mondanom sem kell,elég féltékeny voltam rá.De hamar összebarátkoztunk,és később nem lehetett minket elválasztani egymástól.Igen,egy cica volt,hamuszürke,lelenc cirmos,Tálibnak hívták.Nem ér kinevetni!A nevét a harciassága miatt kapta,elég nehéz és küzdelmes "gyerekkora" volt,mielőtt ide került.Majd kezdődtek a kalandok....

kommentek száma:0tovább

Írta Iceburner gazdi (Bobi), 2010. March 09. 13:34:08 #6230

Támadás

2009.októberében elszenvedtem néhány sérülést egy dühös és talán beteg őzbak agancsai által.A dolog séta közben történt,az egyébként elég forgalmas réten,mindenki ide jár sétálni,futni,edzeni.Az erdő szélén vezető kis úton haladtunk,majd megálltunk egy fa alatt tobozt gyűjteni.A gazdámmal és egy barátjával voltam.Kb 30 perce matathattak a fa alatt,amikor megéreztem,hogy valami felénk közeledik.Én nagyjából 2-3 méterre lehettem a gazdámtól egy hosszú pórázon.Az őzbak hirtelen megindult feléjük és tudtam,hogy valamit tennem kell.Így hát tettem a dolgom és megvédtem őket,ahogy tudtam.A dulakodás csupán 4-5 percig tartott,de a gazdim nagyon megijedt és kétségbeesésében próbált segíteni.Az őz meghátrált és eltűnt az erdőben.Engem azonnal állatorvoshoz vittek,ahol összefoltoztak.Szerencsére komolyabb bajom nem esett,viszont az állatorvost egyre jobban utálom Az altató után mindig kótyagos vagyok. A gazdim szólt a rendőrségnek és a vadásztársaságnak,és vele együtt próbálták megkeresni az őzet,de nem jártak sikerrel.Nem hibáztatjuk,biztosan sérült volt,vagy az ösztönei hajtották,ahogy engem is.Azóta óvatosabbak vagyunk,és nagy zajt csapunk,ha az erdőnél sétálunk,nehogy ráijesszünk az állatra és ezáltal támadásra vagy védekezésre kényszerítsük,vagy nehogy sarokba szorítsuk.A tanulságot mindenki maga vonja le.A gazdáim (családom) persze nagyon büszkék rám,és ha lehet,még szorosabb a barátságunk.

kommentek száma:1tovább