Írta Iceburner gazdi (Bobi), 2010. March 09. 14:10:11 #6232

Így kerültem a családba 2. Folytatás

Sokat birkóztunk,persze finoman bántam vele,és ő is próbált velem,bár a karmai néha megkarcoltak,de tudtam,hogy nem szándékos.A legnagyobb szórakozás mégis az volt amikor a tavasz végén megérkeztek a cserebogarak.A magas fűben levadászni őket,igazi élmény!Addigra a kicsi lány is kijöhetett hozzánk,és együtt őriztük a babakocsit a cicussal.Néha megtépte a fülünket,vagy meghúzta a farkunkat,de megtanultuk,hogy ez csak játék.Sokat labdáztunk,sőt még fagyit is kaptunk,ha jött a Bagaméri.Nagyokat sétáltunk,bohóckodtunk,sőt,még fürödtünk is.Persze utána mindig jól összesároztam magam,mert hát a dagonya utánozhatatlanul kellemes és mókás.Néhány mentőakcióra is szükség volt,amikor Tálib fennragadt a fán.Tökéletesen mászott felfele,a gondok lefele jövet kezdődtek...De mindig vigyáztam rá,vigyáztunk egymásra.Együtt aludtunk,ettünk,a születésnapunkat is együtt tartottuk,és együtt ettük meg a darált husi-tortát.De sajnos 2002 Karácsonyán minden megváltozott.Azon az estén be voltunk zárva,mert megbontották a kerítést,és féltek,hogy kiszökünk.De a cicust ez nem tartotta vissza,valahogy csinált egy rést és kiment.Aztán már csak egy nagy puffanás és tudtam,hogy baj van.Reggel sírva fogadtak a gazdáim:Tálibot elütötték.Esélye sem volt....Szépen eltemették a nagyszülők kertjébe,a cseresznyefa alá.Nyugodj békében Drága Barátom,nagyon fogsz hiányozni.
Azóta újra elköltöztünk,de új barátot nem kaptam,mert a gazdáim nem akarták,hogy újabb baj történjen.Most is sokat játszunk és sétálunk,de már nem ugyanolyan,mint régen.Kis vigasz,hogy a pici lány,már nem is olyan kicsi,és sokat játszik velem,simogat,fésülget.Most én vigyázok rá,ameddig tudok....
Remélem nem tartottátok túl hosszúnak és unalmasnak a történetem,történetünket,de ennyivel tartozom Tálibnak.Köszönöm,hogy elolvastad,minden jót.