Írta Nadlernékissandrea gazdi (Pracli cica), 2010. January 25. 10:39:10 #5105

Itthon vagyunk!

Nekem nagyon jó - de gazdinak nem könnyű ez a helyzet. Az történt, hogy egyik gazdim önhibáján kívül elvesztette az állását (igaz, nagyon nem szerette és mindig itthon akart maradni velem, mert engem is sajnált egész napra itt hagyni) és már az ő felmondási idejében nem kellett bemennie. Így itthon van velem! Hurrá! Én nekem ez nagyon jó, mert nem kell hosszú órákon át az előszobába kizárva lennem, ahol egy kis játékon kívül mást nem is tudok csinálni, csak aludni. Ha pedig egész nap alszom, akkor este nem bírok magammal és nem hagyom őket békén - ők pedig olyankor már fáradtak. Napközben ketten itthon vagyunk, ő sok mindent csinál, érzem, hogy örül, hogy a sok-sok elmaradt tervét és dolgait megcsinálhatja, mert van ideje rá. Gazdim szeret rajzolni és jó dolgokat is készít, és most napközben megteheti ezt. Persze, szeretne egy új állást is (amit szeretve szeretne csinálni) - még akár négy órában is! Így nekem sem kellene egyedül kuksolnom a lakásban - én viszont azt szeretném, ha itthon maradna. De tudom, hogy arra a pénz micsodára nekik szükségük van - nekem is, mert abból kapok enni és új játékokat! Most is ülök az ablakban délelőttönként és ha süt a nap, olyan jó, mert tudok napozni és nézelődni... Napközben sokkal több érdekesség van az utcán, mint este. És tudom vigasztalgatni gazdit is, aki időnként szomorkás, mert azért egy ilyen elbocsátás több évi munkaviszony után nem kellemes... De azért nincsen kétségbeesve... annak ellenére, hogy sokan kétségbe vannak esve... emlegetnek mindenféle rosszat, meg válságot az emberek (nem tudom, mi az - talán abból készül nekünk a táp és a sok finomság), de ő azt mondja, hogy Isten minden válság felett van... De ez már egy másik téma!