‹‹‹ vissza Pracli cica adatlapjához
Minden kedves Barátomnak és az Ő gazdijaiknak is remény és örömteljes, boldog új esztendőt kívánok!! Pracli cica 
kommentek száma:1tovább
Gazdim benevezett egy macskaszépségversenyre, nézd meg és ha tetszik, szavazz rám. A szavazás szóra kell rámenni, klikkelni és utána hat kategóriában szavazhatsz a cicákra. Én a házimacska nőstény kategóriában vagyok:
http://csodabogyo.lapunk.hu/
Szép tavaszt Nektek! Pracli
kommentek száma:2tovább
Minden kedves Barátomnak és az Ő gazdijaiknak is remény és örömteljes, boldog új esztendőt kívánok!! Pracli cica
kommentek száma:0tovább
Minden kedves Barátomnak meglepetés ajándékban, gazdizásban teljes békés karácsonyt kívánok! Meleg vacokban, kályha mellett, gazdi ölben, simogatásban teljes napjaitok legyenek, úgy mint nekem - mert itthon vannak egész nap!!!! És az jó! 
Pracli cica!
kommentek száma:0tovább
Tegnap reggel történt. Felpattantam az egyik kedvenc helyemre, a forgószékre és gondoltam, hogy ott senki sem fog zavargatni. Erre odajön a gazdimama, aki nem sokkal előtte ébredt fel és kezében azzal az erős szagú itallal (valami kávéval) jön, hogy neki is oda kell ülnie, mert valami dolga van az asztalnál, még kell pötyögnie az "irogatón". Odaül és gondolta, elmegyek onnan, mert tudja, hogy én utálom a székemet megosztani mással. De nem tudtam elmenni... Már több perc is eltelt és én értésére akartam adni, hogy ez így nem jó nekem - harapdáltam a hátsóját és a körmeimmel is próbáltam értésére adni, hogy menjen el. Ő csak nyúlkált hátrafelé és még nevetett is, hogy milyen vicces ez a Pracli, mert harapdál. És akkor elfogyott a türelmem, nagyon csúnyán elkezdtem morogni és nyávogni. Ilyent még nem hallhatott, mert olyan csodálkozva hátrafordult és rám nézett. Na, akkor én nekem minden rendben lett és lepattantam a székről. Hát ez volt a bajom - és ő ezt nem értette meg... Hát ráült a farkincámra! 
Hiába próbáltam értésére adni, hogy ez nem jó nekem. Ezek az emberek olyan furcsák időnként. Mi teljesen komolyan vesszük őket, ők pedig azt hiszik, hogy viccelődünk velük.
Nekem pedig csak kiabálnom kellett, és máris megértette! 
Így kell nevelni a gazdit. legközelebb megnézi, mire ül rá. Persze, én nem haragudtam rá, mert délután már vártam, amikor jött haza. 
kommentek száma:1tovább
Szavazzatok rám! A 26. oldalon van a képem!
http://www.facebook.com/magyarsimonscat?sk=app_167641903289504
kommentek száma:0tovább
Tegnap gazdi elvitt minket a doktor bácsihoz, mert lejárt az egy éves kombinált oltásom. 
Nagyon féltem, remegtem a dobozban - voltak ott rossz emlékeim, amióta megvágták a hasamat, azóta félek odamenni. De most semmi szörnyű nem történt, csak egy kis szúrás a nyakamban - attól függetlenül én nagyon féltem. Aztán a doktor bácsi megnézte a fogaimat, a szememet, a bundámat és elégedetten mondta, hogy szép egészséges vagyok - és nem vagyok kövér (mert a gazdi már mondogatott ilyet is). Megdicsért, még az asszisztenshez is odavitt - aki éppen egy másik pácienssel foglalkozott -, hogy milyen szép cica vagyok. Gazdi elégedett volt... 
Aztán hazajöttünk és én olyan álmos voltam és fáradtnak éreztem magam, hogy egész este és éjjel aludtam. 
kommentek száma:1tovább
Minden kedves barátomnak és "állat-társamnak", valamint minden gazdinak boldog-áldott karácsonyt kívánok ezzel a verssel.
Karácsonyi kalácsom
Havas a táj, a hegy, havas már a ház.
Mindent beborít a szép hófehér máz.
Méz illata szárnyal Fahéj Úr felé,
ki leborul Szegfűszeg hölgye elé.
Gyertya fénye ad meghitt meleget,
füstje kormozza a fehér telet.
Falak ölelik szerelmi bájuk,
újra meggyújtjuk szunnyadó lángjuk.
Fenyő ága hajlik le reájuk,
karácsonykor együtt megcsodáljuk.
Gyújts tüzet nekik, és a saját szívedben
szeretet szele ma mindenhol meglebben.
Félre bú, harag, erős legyen a hited,
kulcsold őszinte imára dolgos kezed!
Nyújtsd a karod, segíts másnak is felállni,
tudj igazul békés karácsonyt kívánni.
(Paula S. Tizzis)
Pracli cica
kommentek száma:1tovább
Gazdi hétvégén megy Hozzád és visz Neked finomat!
kommentek száma:0tovább
Már régen akartam írni a Fricikéről az előbbieket - de a gazdinak nem volt ideje gépelni... hála Istennek, jó helyen van a fiú és szeretik. Gazdik is megnyugodtak egy kicsit. Nagygazdim utána is sokszor emlegette, hogy ha lenne társam, lány lesz, mert szerinte a lánycicák mások ( 
). Szerinte. Az anyagazdim meg rákontrázott, hogy nem lesz egyenlőre társam, mert jól megvagyok egyedül.
De múlt az idő és én is megnyugodtam, ők is.
Aztán a hétvégén azt mondták, elmennek szavazni, utána pedig megnéznek egy cicakiállítást. Voltak szeptemberben is - de az annyira nem tetszett nekik. Elmentek és hát mi történt: hazajöttek este, én szokás szerint vártam már őket az ajtóban hogy üdvözöljem őket - erre azt mondják, néhány nap múlva még egy kislánnyal bővül a "cicacsalád". Tessék??? Nem erről beszéltetek ezidáig? Hát ők többször is említették, hogy ez egy első szerelem volt és hamarosan hozzák a kis hölgyet. Anyagazdim boldog volt, mert már régóta tetszett neki ez a fajta cica és most egy ilyen társat kapok - a még jelenlegi gazdija és a fajtaleírás szerint is ellentettje a Fricinek (de ez majd itt kiderül, ho-hó...).
És azt is mondták, hogy az ő füle nem úgy fog állni, mint az enyém, hanem lógni fog és ne vegyem azt fenyegetésnek, mert ő úgy született. Meg kell majd szoknom. De most elsőként azt, hogy újra kettesben leszünk. Én leszek a nagynénije... 
kommentek száma:0tovább
... aztán úgy döntöttek szomorú szívvel, hogy új gazdihoz megy a Frici - és nem is kellett sokáig keresni. Szép cica volt a Frici, hamar beleszeretett az új gazdijelölt - és boldogan magához vette. Egy nagyobb lakás és egy kisfiú - akivel sokat játszhat.
Aznap hazajöttek az üres cicahordozóval. Belenéztem, körbejártam, hol van a Frici. Rájuk néztem és sóhajtottam egy nagyot: hát ha ennek kellett lennie akkor én elmegyek pihenni - és beültem az ablakba és elaludtam. Ők nagyon szomorúak voltam - én fáradt. Véget ért az állandó figyelés, leskelődés, kergetőzés. És nincs akit mosdathatnék. Ez volt augusztusban. Én egy kicsit megkönnyebbültem. Gazdiék nem. Nekik nagyon fájt a szívük Frici miatt - és sokat emlegették. Hiába, ha valakit szeretünk, nehéz elválni tőle...
kommentek száma:0tovább
Fricikéről nem is írtam. Gazdiék egy júniusi délután beállítottak egy kis ficsúrral - és én csak néztem, hogy ki ő és mit akar itt (és meddig lesz itt). Kiderült, hogy mellém hozták a Fricit, hogy ne unatkozzam egyedül. Hát nem is unatkoztam... Sose hagyott békén. Mindig jött és birkózni akart, sokszor nem hagyott aludni. Amúgy egy nagyon helyes cirmos fiúcska volt - de gazdiék kezdték látni, hogy nem olyan jó itt neki. Nagyon nyüzsgős volt - és bizony nem olyan nevelhető, mint én. Gazdiék szerint én sokkal szófogadóbb cica vagyok, és mindig dicsérnek, hogy ha a NEM-re megállok. Persze, sokszor annál kíváncsibb vagyok, minthogy megálljak... Sajnos, két hónap után a gazdiék belátták, hogy mi nem vagyunk egy jó páros... Frici nem érezte olyan jól magát itt nálunk. Sokat tipródott a gazdim, mit csináljon - soha nem kellett még neki így elbúcsúzni egy állatkájától sem...
kommentek száma:0tovább
Felháborító! Amit gazdiék mondtak, megvalósult. Tegnap óta itt van egy ifjonc - ebben a lakásban, ahol én és a gazdiék lakunk. Délután elmentek gazdiék és egy picike szürke-csíkos jövevénnyel tértek haza, akit már Fricikének hívnak és állítólag ő is be fog ide lépni (ha én megengedem). Állandóan a nyomomban van (vagy én vagyok az ő sarkában), az én játékaimmal játszik és rengeteget bír enni. Ja, és iszonyú hangosan dorombol.
Most nem tudom, hogy ez csak egy darabig lesz és akkor újra én vagyok itt a királynő, vagy végleges marad. Akkor viszont kénytelen leszek elfogadni őt. Tetejében egy kisfiú... 
kommentek száma:0tovább
Britek, skótok...
http://www.youtube.com/watch?v=ejHJmxC7qkc&feature=related
kommentek száma:1tovább
Ma már egyértelművé vált, hogy gazdiék hoznak mellém még egy cicót a házhoz, hogy ne unatkozzak egyedül, ha ők éppen nincsenek vagy mással foglalatoskodnak. Szerintük nekünk sem olyan jó fajtárs nélkül, mint ahogy ők sem érzik jól magukat egyedül. Szóval, hamarosan (vagyis a pünkösdi ünnep után) jön egy fekete gyerekcica, akinek még a "füle sem áll jól", mert ahogy ők hívják, egy úgynevezett skót lógófülü macska. Hát kiváncsi vagyok az ábrázatára. Majd megtanítom olyan rosszaságokra, mint pl. hogyan idézzük elő a gazdi hangos "nem" kiáltását, amikor minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy az asztalra próbálunk felmenni, vagy a virágok után érdeklődünk. Majd megtanítom néhány ilyen érdekes dologra (hi-hi...). És képzelljétek, közben kiderült, hogy még egy kiscica lenne, de ő vele már túl sokan lennénk, úgyhogy neki gazdit kell keresniük gazdiéknak. Majd itt is meghirdetik, hogy egy cirmos kisfiú keresi szerető otthonát, aki most 8-9 hetes és most még a mamájával van.
kommentek száma:0tovább
Anyák Napja alkalmából szeretettel köszöntök minden kutya, cica és állatmamát - valamint embermamát is, és az én gazdimat is, aki az én "anyukám", mert úgy vigyáz rám és sokszor érzem, hogy szomorú a szíve, mert ő háromszor majdem anyuka lett. 
kommentek száma:0tovább
Hallottam, hogy gazdiék tervezgetik azt, hogy kapok egy kis pajtikát magam mellé. Nem tudom, mennyire igaz a hír, de elég sokat emlegetik, hogy nemsokára jön egy kis társ... Ide? És akkor velem mi lesz? De igazából nekem akarnak jót, hogy napközben ne legyek egyedül arra a néhány órára, amíg nincsenek itthon - és hogy ne féljek és tartózkodjak más cicáktól... Szóval sokat beszélnek róla és állítólag már meg is van a "jelölt", de több helyen is érdeklődtek már (állítólag valami fura fülü társon is gondolkodnak, amelyiknek a füle nem feláll, hanem a fején van - na, jól fogunk kinézni együtt... 
), és jól akarnak dönteni...
Szóval, nem leszek egyedül... Én leszek a rangidős... Hú, micsoda fontos poszt...
Na, majd meglátjuk...
kommentek száma:0tovább
Itt a tavasz! Érzem én is minden sejtemben! Nem bírok magammal és ezzel gazdiéknak is az agyukra megyek. Mert rohangálok össze-vissza a lakásban, minden szőnyeget összetúrok, és állandóan az erkélyen akarok lenni. Tök jó az idő, kiváncsi vagyok, hogy odakinnt mi történik, de még soha nem jártam macskahordozó nélkül a szabadban. Most még csk felügyelettel lehetek az erkélyen, mert nincsen szúnyogháló. De tavasz van és tök jó az idő és ezt én is érzem... annak ellenére, hogy még fájdogál a műtéti sebem és nagyon tud viszketni, mindezek ellenére nagyon izgő-mozgó tudok lenni.
Szóval nagyon gyönyörű az idő és ezt nektek is élvezni kell!
Szép napot mindenkinek!
kommentek száma:0tovább
Ó, micsoda merénylet!... vagy valóban jó lesz így nekem? Ugyanis, életemben először (és most már utoljára) szerelmes lettem. Igaz, hogy nem tudom, kibe, de egyszerűen nem bírtam magammal. Már régebben emlegették nekem ezt a dolgot, de sosem értettem, mi az. Aztán ma reggel gazdi fogott, betett a hordozóba és elvitt a doktor bácsihoz. Ott kaptam valamit, amitől nagyon-nagyon elaludtam és mikor felébredtem, nem tudtam lábra állni, a hasam kopasz volt és le volt ragasztva. Gazdi szerint már nem lehetnek utódaim.
Most ébredezem, még eléggé kótyagos vagyok, de próbálkozom járni. Állítólag így jó lesz nekem. Hát ha ők mondják...
És úgy szeretnék megfordulni olyan módon, hogy le akadjanak össze a lábaim és ne essek oldalra! Talán pár óra múlva. 
kommentek száma:3tovább
Örömteli hírt kaptam tegnap: Mancs kiskutyái (a kis német juhász keverékek) gazdára leltek! Sok örömük legyen bennük gazdijuknak, nekik pedig legyen boldog életük az új helyeken!
kommentek száma:0tovább
Gazdim kapta az információt, hogy egyik ismerősének német juhásza mama lett. A babák március 2-án születtek, hárman vannak, kettő fekete-fehér fiú és egy a mamához hasonlító lány kutyus. Nagyon szépek, képeim között láthattok róluk képeket, egy a lényeg: GAZDIT KERESNEK. EGY HÓNAP MÚLVA ELVIHETŐK. SZÉPEK, EGÉSZSÉGESEK! Érdről lehet őket elvinni. Több fotót a http://www.picasaweb.com oldalon, szabolcsieva80 név alatt nézhettek még.
Jelezni erre a profilra jelezzetek, ha kiskutyát kerestek, vagy tudtok valakiről, aki magához venne egy ilyen kedves "kis" blökit.
kommentek száma:0tovább
Szegény gazdim, olykor teljesen kiakasztom! De időnként nem bírok a felgyülemlett sok energiámmal. Rohangálok, vágtatok a lakásban, felugrálok mindenre, mindent megtámadok. Ilyenkor mindig rohan utánam és szid, azzal "fenyeget", hogy elvisz egy kertes házba, mert szerinte egy macskának ott jobb - ott lehet futkározni, fára mászni, kalandozni. Nem tudom, milyen egy kertes ház... Gazdim már megkérdezte az állatorvos néniket is, hogy ez a "hiperaktivitás" normális-e, vagy a front miatt, vagy azért van, mert hamarosan "nagylány" leszek? Ők azt mondták, hogy egyszerűen csak kiscica vagyok és sok energia szorult belém. Tény, hogy olyankor nekem semmi nem számít - nem hallok, nem figyelek, csak rohanok és dobálom a szőrös egereimet. Ilyenkor különböző neveimet is megemlítik: Priccpraccprucc, Olga Nyikorogna (mert nyávogni is szoktam rohangálás közben), kergemacska, Macskusz Kiakasztusz stb. Szegény gazdi, megelégeli és elkap (esetleg le is szidja a fejemet) és berak a hordozómba, hogy higgadjak le. Ezért nem szoktam szólni egy szót sem, csendben befészkelem magam és pár perc múlva (amikor ő is lenyugszik) kienged - és mintha semmi sem történt volna, elvonulok aludni.
Elvégre macska vagyok, nem? 
kommentek száma:1tovább
Látjátok, milyen nagyszerű lények vagyunk! Nem tudunk haragudni! Képzeljétek, gazdám ezt a "nagy felfedezést" tette mostanában - pedig nem én vagyok az első állatkája. De mi háziállatok nem ilyen szívből vagyunk összerakva. Nem ismerjük a haragot.
Sokszor előfordul, hogy nagyon nem bírok magammal és a gazdimnak elfogy a türelme, kikapok tőle, megszid - de érzem, hogy süt belőle a harag. Nagyon dühös tud lenni rám! Olyankor van, hogy megrázza a bundámat, kiabál velem, aztán lerak a földre (vagy betesz a hordozó ládámba - ettől függetlenül nem utálom azt, mert szoktam benne aludni). Eltelik egy kis idő és én odamegyek hozzá, mintha mi sem történt volna, bekéredzkedek az ölébe, vagy simogatást kérek, mert nem tudok haragudni rá. Ő sokszor még szikrázik a méregtől, érzem benne a feszültséget - van, hogy órák után is. Előfordul, hogy nem hajlandó észrevenni - még csak szóba sem áll velem. De én megyek, mert egyszerűen csak szeretem őt és tanultam a történtekből. Neki nagyon nehéz eldobni azt a haragot... az emberek képesek úgy leélni az életüket, hogy hordozzák ezeket a düh-gombócokat a szívükben és képtelenek elhajítani azt. Mi pedig képtelenek vagyunk haragudni rájuk, mert ők a mi gazdáink. Aztán csodálkoznak, hogy súlyok vannak rajtuk, és hogy egy idő után betegek lesznek. Persze, a harag-méreg-gombócoktól... Vegyenek rólunk példát! Mi nem hordunk magunkban ilyeneket: szabadok és boldogok vagyunk! Örülünk az életnek! Talán ezért is vagyunk háziállatok, hogy ezt megtanulják tőlünk - ne menjen le a nap az ő haragukkal. Mi nem tudunk haragudni...
kommentek száma:3tovább
Nekem nagyon jó - de gazdinak nem könnyű ez a helyzet. Az történt, hogy egyik gazdim önhibáján kívül elvesztette az állását (igaz, nagyon nem szerette és mindig itthon akart maradni velem, mert engem is sajnált egész napra itt hagyni) és már az ő felmondási idejében nem kellett bemennie. Így itthon van velem! Hurrá! Én nekem ez nagyon jó, mert nem kell hosszú órákon át az előszobába kizárva lennem, ahol egy kis játékon kívül mást nem is tudok csinálni, csak aludni. Ha pedig egész nap alszom, akkor este nem bírok magammal és nem hagyom őket békén - ők pedig olyankor már fáradtak. Napközben ketten itthon vagyunk, ő sok mindent csinál, érzem, hogy örül, hogy a sok-sok elmaradt tervét és dolgait megcsinálhatja, mert van ideje rá. Gazdim szeret rajzolni és jó dolgokat is készít, és most napközben megteheti ezt. Persze, szeretne egy új állást is (amit szeretve szeretne csinálni) - még akár négy órában is! Így nekem sem kellene egyedül kuksolnom a lakásban - én viszont azt szeretném, ha itthon maradna. De tudom, hogy arra a pénz micsodára nekik szükségük van - nekem is, mert abból kapok enni és új játékokat! Most is ülök az ablakban délelőttönként és ha süt a nap, olyan jó, mert tudok napozni és nézelődni... Napközben sokkal több érdekesség van az utcán, mint este. És tudom vigasztalgatni gazdit is, aki időnként szomorkás, mert azért egy ilyen elbocsátás több évi munkaviszony után nem kellemes... De azért nincsen kétségbeesve... annak ellenére, hogy sokan kétségbe vannak esve... emlegetnek mindenféle rosszat, meg válságot az emberek (nem tudom, mi az - talán abból készül nekünk a táp és a sok finomság), de ő azt mondja, hogy Isten minden válság felett van... De ez már egy másik téma!
kommentek száma:1tovább
Minden kedves barátomnak és Gazdijaiknak boldog, áldott új évet kívánok!
kommentek száma:0tovább
Aztán másnap már megint elindultak itthonról gazdiék - és meglepetésemre, begyömöszöltek a hordozómba és magukkal vittek. Ott ők már többen voltak és az, hogy engem is magukkal vittek, célzott volt, ugyanis már régebben is emlegettek egy bizonyos Poci nénit, akit nekem mindenféleképpen meg kell ismernem. Hát itt volt Poci néni, most találkozhattam vele. Gazdiék leültek együtt ebédelni, engem kiengedtek a dobozomból. Idegen lakás volt, fura, mert minden máshol volt és mindig eltévedtem. A fürdőszobát persze megtaláltam - tök izgalmas volt. Én igyekeztem illedelmes kislány lenni és próbálkoztam barátkozni. Oda szerettem volna menni Poci nénihez, de ő az első perctől kezdve sértődötten félrehúzódott a sarokba és amikor felé indultam, dühösen rám mordult és időnként rám is fújt. Nem volt hajlandó velem szóbaállni. Sárga szemei villogtak és mérgesen összevonta azokat, összekuporodott és elégedetlenül nézelődött. Nem tudtam, mit tegyek. Gazdiék próbáltak minket összebarátkoztatni, amiben én kezdeményező is voltam, de sikertelenül. Egyik gazdim mindig aggódott is, hogy hol vagyok és hogy nehogy összebalhézzunk Poci nénivel. De hát én egy 14 éves idős nénivel nem szeretnék veszekedni. néhány óra múlva én úgy döntöttem, hogy kezdem jól érezni magam. Találtam egy-két játékot, azokat pofozgatni kezdtem, aztán felugrottam egy székre és elégedetten mosakodni kezdtem. Akkor már kezdtem nagyon álmos lenni. De Poci néni hajthatatlan maradt (állítólag később, amikor eljöttünk onnan, akkor sem volt hajlandó még enni sem).Elindultunk haza - pont akkor, amikor kezdtem jól érezni magam. Itthon én olyan álmos lettem, hogy szinte egész este aludtam... Nagyon fáradt voltam, hiába, próbáltam jó cica lenni. És nem tagadom, kicsit rosszul is esett Poci néni mogorvasága - hiszen nekem jó szándékaim voltak, nem akartam elvenni az ő birodalmát, ezért szomorkodtam is aznap este. Gazdiék vigasztalgattak. Másnap már Minden más volt. Aludtam rá egyet és elmúlt. Végül is, én nem csináltam semmi rosszat. A karácsony másnapja is olyan jó csnedes volt. Sokáig aludtunk - reggel én is befeküdtem az ágyba, aztán együtt voltunk - csak egy kicsit mentek el gazdiék estefelé. Azt mondták, kiszellőztetik a fejüket... De hamar vissza is jöttek.Miért nem lehet mindig karácsony, hogy minden nap ilyen csendes és nyugodt legyen. És akkor többet vagyunk együtt, gazdik sem olyan idegesek és többet is játszanak velem. Ez volt első karácsonyom kis története.
kommentek száma:2tovább
Én még csak most éltem meg első karácsonyomat, de amiben a legjobb volt az ez volt: gazdik alig mentek el itthonról, nem hagytak itthon egymagamban. De jó volt - igaz, most is itthon vannak és jó lenne, ha ez így is maradna. Nem szeretek egyedül lenni. Szóval én azt, hogy hó, azt is most tudtam meg néhány napja, amikor egy délután kinéztem szokásos ablakolásom idejében és a félhomályban azt láttam, hogy tiszta fehér minden és valami piheszerűség, nagy fehér tollacskák hullanak le az égből. Akkor tudtam meg, hogy ez a hó. Egyik nap, amikor állatorvos néninél megkaptam második szurimat, gazdiék hazafeléjövet bedugtak egy kis hógolyót a hordozó ládikámba: brrr, de hideg volt - és vizes is, de az nem baj. Mindent egybevetve: ezt ablakból, meleg radiátoron ülve jó nézni.No de visszatérve a karácsonyra, az első estét én végigaludtam. Gazdiék mindenfélét csináltak, főztek halat, volt süti is, meg nekem finom cicafalatok és emellett még más fura dolgot is csináltak, amit én nem értettem: előszedtek a szekrényből mindenféle csillogó, lógó tárgyat és egy zöld fára felaggatták. Mézes sütit is tettek rá és cukrokat, nagyon csiribiri volt. Nem értettem, az egészben az volt a jó, hogy ezeket a hosszú színes izéket, meg gömböket tök jól lehetett pofozgatni. Aztán készen lettek és már megint megkaptam, hogy mit nem szabad csinálnom velük... TILOS ÜTÖGETNI, LÓGNI RAJTA, RÁUGRANI, POFOZNI, TILOS MEGRÁGCSÁLNI! Már megint egy csomó tiltás. De én egy jó cica vagyok: egyszer-kétszer próbálkoztam, de repült egy párna - érdekes mód, pont akkor - felém.Az első estén sokat aludtam. Együtt voltunk, boldog voltam.Másnap... (folytatás következik)
kommentek száma:2tovább
" Aszívben felgyülemlett fájdalom emberi szemmel nem látható, de a macska olvasni tud a fájdalomból." (Carol Bigley)
" Soha ne becsüld alá azt a megnyugvást, amit egy macska adhat - nincsenek szavai, de apró érintéseivel, bökdöséseivel, odabújásaival kimutatja irántad érzett szeretetét - és megpróbálja elterelni a figyelmedet a bánatodról." (Pam Brown)
" Nincs két egyforma természetű macska a földön. Azért olyan különbözőek, hogy alaposan próbára tegyék gazdájuk idegeit." (Vavyan Fable)
" A macska érzelmei teljesen őszinték; az emberi lények mindenféle okoknál fogva elrejthetik érzelmeiket, de a macska sohasem tesz így." (Ernest Hemingway)
... és kutyákról is:
" A kutyának csak egy célja van az életben: elajándékozni a szívét." (Joe Randolph Ackerley)
" Ha csontot löksz a kutyának, még nem vagy jótékony. Akkor vagy jótékony, ha megosztod a csontot a kutyával, pedig magad is éppoly éhes vagy, mint a kutya." (Jack London)
" Nem a póráz teszi a kutyát hűségessé." (Mikszáth Kálmán)
kommentek száma:2tovább
Tomii92 bejelentkezett a blökire
1 napja
feriburkusbalufrici bejelentkezett a blökire
1 napja
Bruno új tagja a blöki.hu-nak
2 napja
Timi888 bejelentkezett a blökire
2 napja
kincseim2 bejelentkezett a blökire
2 napja
zsazs bejelentkezett a blökire
3 napja
Pamacs Emlékére hozzászólt a saját képéhez
2024. April 25.
hoffmannsaci bejelentkezett a blökire
2024. April 25.
