Írta RENÁTA gazdi (SAPHIRA), 2009. September 09. 22:48:18 #2010

Az én kis történetem.....

Először is kutyaüdv mindenkinek!
Hogy hogy kerültem a gazdimhoz?Hát ezt nem is tudom,vagyis maradjon az én kis titkom.A lényeg az,hogy mikor Romhányban sétálgattam egyszer csak ismeretlen kétlábúak megragadtak és bevittek egy olyan "otthonba"( váci gyepmesteri telep),ahol sok hasonszőrűekkel találkoztam.Na jó,ez még klassz volt mert olyan történeteket meséltek,amiktől aztán ketté állt a fülem,de mikor már köszönés nélkül otthagytak.....hát nem volt szép Tőlük.
Majd egy nap kedves emberek nézegettek jobbról-balról és elvittek magukkal egy barátságosabb helyre(Noé állatotthon karantén részlege).Ott minden félét tettek Velem,de rosszul nem éreztem magam,kicsit pihengettem majd kezdtem unatkozni és akkor ismét el kellett hagynom a már megszokott kis kuckómat.Nagy kíváncsisággal követtem mosolygós vezetőmet és már benn is voltam a négykerekűben.Ahogy haladtunk (bárhová is legyen),éreztem hogy valami készülődik de szimatom sem volt hogy mi.Mikor kiszálltunk már várt két mégmosolygósabb,vigyorgó idegen ( a gazdim és Anyukája) akik elvittek egy kicsit sétálgatni,közben állandóan fogdostak és próbáltak lekenyerezni egy kis odafigyelésért,de én rájuk sem füleltem.Csak szaglásztam és olvastam a híreket a zöldben......Rövid idő elteltével Ők is elmentek,nagymosollyal.De amire nem számítottam, vezetőmmel ismét a négykerekűben találtam magam és csak utaztunk.Őszintén ugattva már kezdett kutyaelegem lenni ebből az ide-oda jövés-menésből,mikor megálltunk egy ház előtt amibe még be is kellett mennem.Ekkor hirtelen megláttam magam előtt a két kedves arcot az előző órákból.Ismét nagyon kedvesek voltak hozzám és megéreztem - mert az orrom sosem hagy cserben -hogy ezek az emberek nekem csak jót akarnak,kedvembe járnak és hogy itt kutyául jól fogom magam érezni!És így is lett,szinte egész nap a gazdimmal vagyok,sokat játszunk,sétálunk,barátaim is vannak és a legfinomakkal telíthetem meg a mindig éhes pocakomat(mert ugyebár ez a legfontosabb nekünk )!
Hát ez az én kis történetem!