Írta Stefanie gazdi (Szőrmók), 2019. September 01. 23:41:37 #25550

4. Szőrmók vendégségben

Sziasztok! Szőrmók vagyok, és ismét jelentkezem egy újabb kalandommal. Lassan egy hete vagyok új gazdijaimnál és már kezdem őket megszokni. Ezen a hétvégén több élmény is ért, ezek közül az egyik, mikor gazdáim vendégségbe vittek engem. Elmesélem, hogy mi is történt.
Az első szombat délutánomon Georg gazdim kitalálta, hogy Claudiával, Kodival és velem meglátogatják a barátaikat. Engem betettek a hordozóba, amely eredetileg macskáknak készült, de mivel én aprócska vagyok, pont elfértem benne. Autóval mentünk, mert messze laktak. Claudia tartotta az ölében a hordozómat és próbált nyugtatni, de így is végig kajkoltam az utat. Nem tetszett az autókázás és az sem, hogy be voltam zárva. Azért jó húsz percnyi autókázás után oda is értünk és ekkor kivettek engem a kocsiból.
Egy családi házba érkeztünk meg, ahol több kutyus is volt. Ahogy beértünk, a házi gazdák kérésére kivettek engem a ketrecemből . Így szabadon mozoghattam. Először félénken tájékozódtam, főként hogy egy nálamnál nagyobb kutyával is farkas szemet kellett néznem. A ház gazdaasszonya a karjaiba vett, és tüzetesen átvizsgált, mert megkérte rá Georg gazdám. Tudni akarta, hogy nem vagyok-e bolhás, de néhány apró sebecskén kívül nem talált semmit. Állítása szerint ezeket a testvérem okozta, aki még ott élt a faluban velem, és folyton megharapdált. Azt mondta, el fognak múlni és megkérte Claudiát, hogy a nyakörvet csak séta alkalmával használjuk, különben vegyük le, nehogy kidörzsölje a szőrömet. Egyet értettem vele, hisz folyton vakaróznom kellett tőle.
Ezek után letett maga mellé a földre és hagyta, hogy barátkozzak az Ő kutyusával, aki szintén kistestű volt, de még így is többszörösen nagyobb volt nálam. Ráadásul az meg féltékenykedett is rám, mikor a gazdája velem foglalkozott. Morgott is felém. Bíztam benne, hogy azért nem támad rám és fal fel egy harapásra. Közelebb is húzódtam Claudiámhoz, úgy éreztem Ő képes megvédeni engemet, ha veszélybe kerülök. Szerencsére azonban a kollegina nem kívánt megenni, inkább barátkozni próbált Ő is, miután biztosítva lett róla, hogy nem maradok itt.
Jó másfél órát maradtunk, és azalatt én is bátrabb lettem. Gazdijaim meg is lepődtek rajta. Mikor eljött az indulás pillanata fájó szívvel vettem búcsút új barátnőmtől és vonultam be a hordozómba, hogy aztán végül betegyenek az autóba. Hazafelé Kodi mellett kaptam helyett és ismét végig kajkoltam az utat.
Folytatása következik
Pécs, 2014. NovemberSziasztok! Szőrmók vagyok, és ismét jelentkezem egy újabb kalandommal. Lassan egy hete vagyok új gazdijaimnál és már kezdem őket megszokni. Ezen a hétvégén több élmény is ért, ezek közül az egyik, mikor gazdáim vendégségbe vittek engem. Elmesélem, hogy mi is történt.

Az első szombat délutánomon Georg gazdim kitalálta, hogy Claudiával, Kodival és velem meglátogatják a barátaikat. Engem betettek a hordozóba, amely eredetileg macskáknak készült, de mivel én aprócska vagyok, pont elfértem benne. Autóval mentünk, mert messze laktak. Claudia tartotta az ölében a hordozómat és próbált nyugtatni, de így is végig kajkoltam az utat. Nem tetszett az autókázás és az sem, hogy be voltam zárva. Azért jó húsz percnyi autókázás után oda is értünk és ekkor kivettek engem a kocsiból.

Egy családi házba érkeztünk meg, ahol több kutyus is volt. Ahogy beértünk, a házi gazdák kérésére kivettek engem a ketrecemből . Így szabadon mozoghattam. Először félénken tájékozódtam, főként hogy egy nálamnál nagyobb kutyával is farkas szemet kellett néznem. A ház gazdaasszonya a karjaiba vett, és tüzetesen átvizsgált, mert megkérte rá Georg gazdám. Tudni akarta, hogy nem vagyok-e bolhás, de néhány apró sebecskén kívül nem talált semmit. Állítása szerint ezeket a testvérem okozta, aki még ott élt a faluban velem, és folyton megharapdált. Azt mondta, el fognak múlni és megkérte Claudiát, hogy a nyakörvet csak séta alkalmával használjuk, különben vegyük le, nehogy kidörzsölje a szőrömet. Egyet értettem vele, hisz folyton vakaróznom kellett tőle.

Ezek után letett maga mellé a földre és hagyta, hogy barátkozzak az Ő kutyusával, aki szintén kistestű volt, de még így is többszörösen nagyobb volt nálam. Ráadásul az meg féltékenykedett is rám, mikor a gazdája velem foglalkozott. Morgott is felém. Bíztam benne, hogy azért nem támad rám és fal fel egy harapásra. Közelebb is húzódtam Claudiámhoz, úgy éreztem Ő képes megvédeni engemet, ha veszélybe kerülök. Szerencsére azonban a kollegina nem kívánt megenni, inkább barátkozni próbált Ő is, miután biztosítva lett róla, hogy nem maradok itt.

Jó másfél órát maradtunk, és azalatt én is bátrabb lettem. Gazdijaim meg is lepődtek rajta. Mikor eljött az indulás pillanata fájó szívvel vettem búcsút új barátnőmtől és vonultam be a hordozómba, hogy aztán végül betegyenek az autóba. Hazafelé Kodi mellett kaptam helyett és ismét végig kajkoltam az utat.

Folytatása következik
Pécs, 2014. November