Írta Stefanie gazdi (Szőrmók), 2019. September 13. 23:05:02 #25561

13. Szőrmók és a költözés

Sziasztok! Szőrmók vagyok. És nagyon szomorú. Hogy mi történt? Azonnal elmesélem nektek. Már 14 hetes vagyok és egyre jobban megértem a körülöttem zajló dolgokat. Egyik este Claudia sírva jött ki Georg gazdi szobájából. Éreztem, hogy valami nincs rendben köztük. Aggódni kezdtem. Gazdi nénim ekkor magához ölelt, és zokogva közölte velem a tényeket. Kiderült, hogy Georg gazdinak elege lett a házasságból, és minden előzmény nélkül beadta a válási papírokat. Azaz kitette a szűrünket. Hiszen mindkettőnknek mennie kellett. Egyikünk sem tudta, mi lesz velünk. Aznap éjjel nyugtalanul aludtam, és Claudiám sem tudta álomra hajtani a fejét. Azon tanakodtam, hogy nem én vagyok-e az oka, amiért Georg megharagudott ránk. Igyekeztem másnap jó kislány lenni, hátha meggondolja magát. Sajnos nem így történt. Gazdim nem változtatta meg álláspontját, így Claudia úgy döntött, másnap beszél anyukájával. Így is lett. El is mesélte neki a történteket. Aki meghallgatta, és azonnal el is döntötte, hogy befogad mindkettőnket. Később meg is beszélte a férjével, és az is rábólintott. Így már másnap csomagolni kezdtünk. Azaz Claudia csomagolta a kávés készletet, süteményes és egyéb tányérjait újságpapírba. Én pedig ott legyeskedtem körülötte, próbálva mosolyt csalni az arcára. Néha sikerült is. Georg megígérte, hogy hoz dobozokat. Így addig a meglévő szatyrokba pakoltunk. Hamarosan kiürültek a polcok, és egyre több csomagunk lett. Késő délután vendégünk is érkezett, Ő Claudia egyik barátnője volt és én mindjárt megkedveltem. Éreztem, hogy ő is kedvel engemet. Próbált gazdinénimbe lelket önteni, és segített csomagolni. Jót beszélgettek, én meg ott ugrándoztam körülöttük. Végül levittek sétálni, jó nagy kört tettünk. Majd elbúcsúztak egymástól, és mi feljöttünk. Nemsokára megjött Georg gazdi is, hozott néhány dobozt. Claudiám folytatta a pakolást, és így véglegessé vált, hogy mennünk kell. Aznap este ismét bánatosan hajtottam le a fejemet. Nem tudtam, mit tehetnék még. Régi megszokott életem ezzel véget ért. Másnap hajnalban keltünk, engem reggeli után a konyhába zártak. Onnan kajkoltam, és nyüszítettem, míg pakolásztak. Sorra levittek mindent az autóhoz, vagy háromszor fordultak, mire mindent átszállítottak új otthonunkba. A harmadik körben végre engem is betettek a hordozómba, és vittek magukkal. Amikor mindent kipakoltak az új helyen, Georg elköszönt, és elhajtott. Többet nem láttuk Őt. Claudia pedig legelőször is bemutatott a szüleinek, aztán megmutatta az új otthonom. A szobájában kaptam helyet. Az ágyához közel került a fekhelyem, és apukájától azonnal kaptam egy szőnyegdarabot. Amit aztán a radiátor alá helyeztek, és odakerültek az edénykéim is. Hamar megkedveltem ezt a sarkot is, és a szüleit is megnyertem magamnak, de ez már egy másik történet. Búcsúzom. Kutyapuszi nektek.
Folytatása következik
Pécs, 2014. DecemberSziasztok! Szőrmók vagyok. És nagyon szomorú. Hogy mi történt? Azonnal elmesélem nektek. Már 14 hetes vagyok és egyre jobban megértem a körülöttem zajló dolgokat. Egyik este Claudia sírva jött ki Georg gazdi szobájából. Éreztem, hogy valami nincs rendben köztük. Aggódni kezdtem. Gazdi nénim ekkor magához ölelt, és zokogva közölte velem a tényeket. Kiderült, hogy Georg gazdinak elege lett a házasságból, és minden előzmény nélkül beadta a válási papírokat. Azaz kitette a szűrünket. Hiszen mindkettőnknek mennie kellett. Egyikünk sem tudta, mi lesz velünk. Aznap éjjel nyugtalanul aludtam, és Claudiám sem tudta álomra hajtani a fejét. Azon tanakodtam, hogy nem én vagyok-e az oka, amiért Georg megharagudott ránk. Igyekeztem másnap jó kislány lenni, hátha meggondolja magát. Sajnos nem így történt. Gazdim nem változtatta meg álláspontját, így Claudia úgy döntött, másnap beszél anyukájával. Így is lett. El is mesélte neki a történteket. Aki meghallgatta, és azonnal el is döntötte, hogy befogad mindkettőnket. Később meg is beszélte a férjével, és az is rábólintott. Így már másnap csomagolni kezdtünk. Azaz Claudia csomagolta a kávés készletet, süteményes és egyéb tányérjait újságpapírba. Én pedig ott legyeskedtem körülötte, próbálva mosolyt csalni az arcára. Néha sikerült is. Georg megígérte, hogy hoz dobozokat. Így addig a meglévő szatyrokba pakoltunk. Hamarosan kiürültek a polcok, és egyre több csomagunk lett. Késő délután vendégünk is érkezett, Ő Claudia egyik barátnője volt és én mindjárt megkedveltem. Éreztem, hogy ő is kedvel engemet. Próbált gazdinénimbe lelket önteni, és segített csomagolni. Jót beszélgettek, én meg ott ugrándoztam körülöttük. Végül levittek sétálni, jó nagy kört tettünk. Majd elbúcsúztak egymástól, és mi feljöttünk. Nemsokára megjött Georg gazdi is, hozott néhány dobozt. Claudiám folytatta a pakolást, és így véglegessé vált, hogy mennünk kell. Aznap este ismét bánatosan hajtottam le a fejemet. Nem tudtam, mit tehetnék még. Régi megszokott életem ezzel véget ért. Másnap hajnalban keltünk, engem reggeli után a konyhába zártak. Onnan kajkoltam, és nyüszítettem, míg pakolásztak. Sorra levittek mindent az autóhoz, vagy háromszor fordultak, mire mindent átszállítottak új otthonunkba. A harmadik körben végre engem is betettek a hordozómba, és vittek magukkal. Amikor mindent kipakoltak az új helyen, Georg elköszönt, és elhajtott. Többet nem láttuk Őt. Claudia pedig legelőször is bemutatott a szüleinek, aztán megmutatta az új otthonom. A szobájában kaptam helyet. Az ágyához közel került a fekhelyem, és apukájától azonnal kaptam egy szőnyegdarabot. Amit aztán a radiátor alá helyeztek, és odakerültek az edénykéim is. Hamar megkedveltem ezt a sarkot is, és a szüleit is megnyertem magamnak, de ez már egy másik történet. Búcsúzom. Kutyapuszi nektek.

Folytatása következik
Pécs, 2014. December