‹‹‹ vissza Limó adatlapjához vagy blogjaihoz

Írta vorosritty gazdi (Limó), 2011. August 14. 17:40:23 #17356

A tegnapi és mai séta

Egész jó időnk volt, ki is használtuk és sétáltunk egy jót szombaton az erdőben. Természetesen a szokásos felállásban: Nia, gazdi és én.
Az erdő szélén találkoztunk 3 vizslával, két felnőttel és egy icurka-picurka kölyökkel. Szívesen mentünk volna velük, de a Niának nem tetszett a nagyok "hűbele", arcba rohanó stílusa, így inkább elkerülvén az esetleges összezördüléseket a másik irányba indultunk el. Lementünk az Ifjúsági parkig, ahol pihentünk egyet. De olyan szomorú látvány fogadott minket, hogy csak na...valami agyatlan banda rengeteg szemetet hagyott mindenhol és a tűzrakó hely köveit szétdobálta a fűbe, ahol alig lehetett őket látni, viszont rájuk lépni kellemetlen volt.
Onnan még lejjebb mentünk, hogy a nyilvános kútnál igyunk egyet és induljunk haza. Valamiért az utat szegélyező bokrokban olyan sok légy, méh és darázs döngicsélt, hogy már-már félelmetes volt...de inkább légyből volt sok. Gazdi kicsit próbált frizbizni a Niával, de nem igazán érzett még rá a dologra.
Másnap, vagyis ma...szóval vasárnap a másik irányba indultunk el. Lementünk a Duna partjára. Huhúú, én ott mindig megőrülök Nagyon-nagyon jól éreztük magunkat! Labdáztunk, botoztunk, fogócskáztunk. Én sokat trappoltam a vízbe, aztán hemperegtem meg a sárban és a susnyásban. A vízből majdnem kihalásztam valami zsákot is. Most is nagyon magas volt a víz, úgyhogy nem tudtunk átmenni a szigetre, pedig nagyon kíváncsi vagyok már, hogy ott mi van. Még szívesen maradtunk volna, de gazdit szinte megették a szúnyogok, így elindultunk haza. Szerencsére találtunk egy működő nyilvános kutat, ahol tudtunk kicsit inni. Kaptunk fagyit, és a kedves fagyis néni még külön vizet is adott nekünk.
Itthon aztán meg kellett fürdeni. De! Most nem bent a kádban, hanem a jó időre való tekintettel kint a kertben fürödtünk, Sokkal gyorsabban kész lettünk, kevesebb mocsokkal is járt a dolog...de ami nekem a legfontosabb: még vizesen, azonnal bele tudtam hemperegni a homokba a gazdi legnagyobb örömére.

Hozzászólások száma: 0