Írta Zittyke gazdi (Blökii), 2011. December 20. 15:50:25 #19057

Az én kutyám >3

Ő a másik szem, mely átlát a felhőkön, a másik fül, mely a szél zúgásán is túl hall. Egy kis rész belőlem, amely a tengerig elér. Ahogy lábamnál pihen, amint a legkisebb mosolyomra farokcsóválással válaszol, s a fájdalmas pillantás, ha nélküle indulok el, ezerszer elmondta már, hogy egyedül értem él. (Talán bele is betegszik az aggodalomba, amikor nincs velem, hogy gondoskodjon rólam.) Amikor rossz vagyok, könnyen megbocsát. Amikor mérges vagyok addig mókázik míg meg nem nevettet. Ha boldog vagyok, gondtalan örül ő is. Ha bolond vagyok, nem neheztel érte. Amikor elégedett vagyok, ő büszke magára. Nélküle nem lennék önmagam. Vele erőm teljében vagyok. Ő maga a hűség. Általa tanultam meg, mi az odaadás. Általa ismertem meg a titkos nyugalmat és békességet. Megtanított figyelni olyan dolgokra, amelyeket korábban észre sem vettem. Amikor térdemre teszi a fejét, elmúlnak az emberi fájdalmaim. Ha mellettem van, megvéd a sötétségtől és a világ más ismeretlen dolgaitól. Megígérte, hogy várni fog rám... akármeddig... akárhol - ha szükségem lesz rá. És én tudom, hogy szükségem lesz - ahogy mindig is volt.
Ő AZ ÉN KUTYÁM."