‹‹‹ vissza Irsei Olivér adatlapjához

Írta celica gazdi (Irsei Olivér), 2010. January 09. 19:53:35 #4691

Fáj a fogam!

Nem kezdődött valami jól ez az évem... Január 2.-án borzasztóan megfájdult a fogam, hatalmasra dagadt a pofikám . A gazdinak persze nem jutott eszébe, hogy talán a fogam fájhat, rögtön a legrosszabbra gondolt és kisírta miattam a szemét. Szó mi szó, tényleg borzasztóan éreztem magam. Hétfőn és kedden enni sem tudtam, fogytam legalább egy fél kilót, le voltam gyengülve, ráadásul a gazdi is teljesen kétségbe volt esve - már lassan kezdtem én is azt hinni, hogy itt a vég.
Szerdára azért egy picit jobban lettem, de gazdi elvitt állatorvoshoz - életemben másodjára. Itt végre valahára megtudta, hogy a fogam fáj (na legalább már nem kell elsiratnia ). Mindenesetre kaptam egy szurit (mert hogy én gyógyszert bevegyek, na az kizárt). Ettől, meg talán az utazástól lényegesen jobban lettem, hazaérve együltőhelyemben megettem egy alutasakos kis finomságot.
Másnap azonban megint nem volt étvágyam, vagyis inkább kedvem enni, mert fájdogált a fogacskám. Gazdi adott volna egy negyed algopirint, na ezek után pláne nem kellett a kaja (persze, biztos mindenbe belekeverte...).
Tegnap azért már kezdtem picit jobban érezni magam. Este odafeküdtem a gazdihoz, hogy lássa minden rendben van, nameg mert fáztam kicsit, és hajnali 3-kor még enni is kértem.
Bár reggelre lényegesen jobban lettem, visszamentünk a 2. szuriért. Egész jó volt az út a szép új szállító kosaramban. Azért nem szeretném sokszor használni... Már jobban vagyok, pofim még duzzadt, de remélem hamarosan meggyógyulok.

kommentek száma:1tovább

Írta celica gazdi (Irsei Olivér), 2009. November 08. 15:26:35 #3150

Benne vagyok az újságban!

Bizony, az egyik macskás magazin hasábjain szerepelek. Gazdim egy kis elbeszélésben örökítette meg történetemet, és néhány fotóval kiegészítve meg is jelentették azt. Nagyon büszke rám!

Ezúton is köszönöm a szereplési lehetőséget!

kommentek száma:2tovább

Írta celica gazdi (Irsei Olivér), 2009. October 07. 19:24:51 #2465

Pestre költöztem

2009.10.05.-én történt a nagy esemény - pesti macska lettem.
A gazdim már több éve Pesten él, de minden hétvégén, illetve amilyen gyakran csak tud, hazajön hozzám. Ezideig a szülei gondoskodtak rólam (legalább jó sokat pihenhettem ). Sajnos most az apukája kórházba került, így nem maradhattam otthon egyedül.
Úgyhogy a gazdi összecsomagolta a cókmókomat, és elköltöztetett. Az autóutat egész jól viseltem, sőt érdekes volt. A városokban a gazdi karjában néztem a sok embert, autókat - életemben nem láttam még ennyit! Aztán az unalmas részen próbáltam lefeküdni, s pihenni egy picit, de hát az autóban ez nem megy olyan könnyen, össze-vissza dőlöngél az ember, akarom mondani macska.
Másfél órával később már új otthonomban szimatolhattam körbe. Kicsit meg voltam illetődve, de most már teljesen megszoktam. Itt van a kosárkám, a plédecském, a játékaim... Délután besüt a nap és napfürdőzhetek... Ha a gazdi segít felülni az ablakba (mert ugye lassan 16 évesen nem megy az olyan könnyen), akkor kedvemre nézelődhetek, mi történik az udvaron (itt lényegesen több, mint vidéken). Csak kár, hogy olyan keskeny az ablakpárkány, még leesek...
A gazdim azért mindenben a kedvemre jár. Például direkt miattam nem ágyaz be, hogy minél kényelmesebben szundítsak - nomeg nehogy már kihúzzam az ülőgarnitúra szálát.
Mint írtam, van egy szép kert is, ahol még nem jártam, csak az ablakból vagy az erkélyről kémleltem. De gazdim megígérte, hogy hétvégén levisz sétálni! Már várom.
Jó itt Pesten, de remélem, azért még hazamehetek valamikor. Az is lehet, hogy utazó cica leszek.

kommentek száma:0tovább