‹‹‹ vissza Gina adatlapjához

Írta lakatgabor gazdi (Gina), 2010. February 12. 11:42:35 #5577

Bandy, a pajti

Múlt hétvégén izgatottnak látszottak új gazdiaim. Reggel egy piros autó állt meg a ház előtt, és két ember meg egy kutya szállt ki belőle. Ekkor találkoztam először Fifivel (ld. barátaim) hamar összebarátkoztunk bár egy kicsit hisztis volt az elején.
Aztán sokat kocsikáztunk, de élveztem, mindig kilestem az ablakon, merre járunk, meg Fifivel is próbáltam kontaktlni, de ez kicsit körülményes volt, és balesetveszélyes is.
Amikor megérkeztünk (Tatabányára) egy csomó új ismeretlen szagot éreztem. Bementünk egy helyre, aztán hirtelen egy csomó kutya került elő a semmiből, 2 felnőtt és 3 korombeli. Nohát az ismerkedés elég intenzív volt... Nagy kergetőzések, játék, szaglászás. Aztán egy időre a gazdik ott hagytak velük. Kicsit féltem, hogy elhagynak, de legalább társaságban voltam. Estefelé elindultunk hazafelé, ám egy új utassal, egy kis fekete labradorkeverékkel, Bandyvel. Alapvetően szimpatikus fiú, de azért kcisit meglepődtem. Tehát heten (4 ember, 3 kutya) hazafelé vettük az irányt. Egész jól aludtam, csak ez a fekete ördög nyüszögött néha, meg próbált rám mászni.
A következő pár nap azzal telt, hogy szépen elrendeztem, hol is van a helye családunkban. Egyébbként egész bátor kiskutya, de még pár fogást meg kell tanulnia..

kommentek száma:0tovább

Írta lakatgabor gazdi (Gina), 2010. February 02. 10:12:38 #5313

"hóhóhó"

Nem tudom ti észrevettétek-e, de hétvégén esett valami fehér hideg az égből nem kicsit nagyon, és nem kevés, hanem sok...Ez több okból volt jó: nagyon jó benne ugrándozni és gondtalanul lehet sétálni az utcán, mert azok a villogó szemű berregő büdös nagy állatok meg se tudnak moccani. Bezzeg én... Annyit de annyit sétáltunk, a gazdiaim nagyon örültek, mert ha a nevemet mondták mindig visszajöttem és amúgy se mentem túl messze tőlük, ők a biztos pont az életemben, nem akarom elveszíteni őket. Szóval pajtik, póráz nélkül, az az igazi, szabadon ficánkolni, szökdécselni. Sajnos más ebekkel nem ismerkedhetek még, mert hiányzik egy oltásom, meg akik az utamba kerültek valamelyest nagyobbak voltak nálam, no nem sokkal, 4szer 5ször, úgyhogy kicsit meg is ijedtem. Mikor hazaértünk, mindig nagyokat aludtam a jó melegben. Persze mikor felébredek kis szarvacskák nőnek a fejemre meg a bojtom helyén némi villás farok: egyszóval átok rossz vagyok: mindent ellopok, sorolom: kesztyű,sál, sapka- ugye a hidegre való tekintettel, flakon, mosogató szivacs, zokni, mindenféle ruházat, papucs, és ha lehet ezeket meg is rágcsálom.
Úgy tűnik az élet most aztán igazán csudajó lett...

kommentek száma:1tovább

Írta lakatgabor gazdi (Gina), 2010. February 02. 10:00:41 #5312

"Sweet home"

Kedves Anyu! Ha olvasod ezt, nem kell aggódnod, úgy tűnik jó helyre kerültem.
gazdik az első héten igyekeztek csak az én kedvemben járni: kaptam saját takarót, játékokat (persze abból sosem elég és mindig új kell), a koszt kiváló, habár a kisgazdi valamit elnézhetett az adagoláson és egy reménybeli 40-50 kilós kutya helyett 10 kilósnak mérte a tápot, de aztán hamar orvosolta a hibát, úgyhogy szépen kigömbölyödtem. Az a baj, hogy lassan meg kell szoknom, hogy egyedül is kell lennem, ráadásul kint (este mindig bent alhatok még amíg ilyen hideg van), mert a gazdiknak dolgozni kell, dehát ez van... Kaptam egy pöpec ólat teljesen házikészítésű, és ez már a második verzió, az elsőbe szemmértékre igen, gyakorlatban azonban nem fértem be, ilyen gyorsan növök?
Szóval kedves Anyu, jó helyen vagyok nagyon és beigértek nekem egy pajtit is , hogy ne legyek egyedül napközben. Remélem majd jól kijövünk, és tudni fogja hol a helye, mert én már tudom, a gazdik szívében mindenképp...

kommentek száma:0tovább

Írta lakatgabor gazdi (Gina), 2010. January 24. 15:44:18 #5087

"Hazaérkezés"

Hát, szóval pénteken történt... Addig elég hányatott életem volt, nem is mindenre emlékszem. Azért annyira jó nem lehetett, mivel mikor csóválok egy apró kis csonk ficánkol a farkam helyén, tehát azt valahol, valamikor elveszthettem afféle Füles-stílusban. Azért csacsi nem vagyok!
Október közepén születhettem, de nem volt igazi családom, ezért hát nyakamba vettem a világot és csavargó kutya lettem. De nem volt túl jó egyedül, bújkálva.
Aztán bekerültem egy helyre, ahol egy csomó másik kutya volt. Engem több más kiskutya közé csuktak. Muszáj voltam lerendezni őket, hogy tudják, hol a helyük..
Majd most pénteken egyszer csak megjelent a kennelünkben egy jószagú emberi lény. Gondoltam, kicsit megrágcsálom, csakúgy miheztartás végett, de nem ijedt meg, ez szimpatikussá tette, rögtön megkedveltem. Aztán jött még egy emberlény, és ketten elvittek onnan.
Hosszú volt az út hazafelé, sokat mentünk nagy berregő bigyókkal. Olyankor ölbe vettek, ami kicsit megalázó volt egy ilyen hatalmas kutyának, mint én, de aztán valahogy elviseltem a sok simogatást és nyugtatgatást.
Már sötét volt, mire haza értünk. Beengedtek a szobába, takarót terítettek le csak nekem, vacsorát kaptam. Fontos voltam nekik, csak én, csak nekik.
Úgy érzem, jó helyen vagyok

kommentek száma:4tovább