Írta lakatgabor gazdi (Gina), 2010. January 24. 15:44:18 #5087

"Hazaérkezés"

Hát, szóval pénteken történt... Addig elég hányatott életem volt, nem is mindenre emlékszem. Azért annyira jó nem lehetett, mivel mikor csóválok egy apró kis csonk ficánkol a farkam helyén, tehát azt valahol, valamikor elveszthettem afféle Füles-stílusban. Azért csacsi nem vagyok!
Október közepén születhettem, de nem volt igazi családom, ezért hát nyakamba vettem a világot és csavargó kutya lettem. De nem volt túl jó egyedül, bújkálva.
Aztán bekerültem egy helyre, ahol egy csomó másik kutya volt. Engem több más kiskutya közé csuktak. Muszáj voltam lerendezni őket, hogy tudják, hol a helyük..
Majd most pénteken egyszer csak megjelent a kennelünkben egy jószagú emberi lény. Gondoltam, kicsit megrágcsálom, csakúgy miheztartás végett, de nem ijedt meg, ez szimpatikussá tette, rögtön megkedveltem. Aztán jött még egy emberlény, és ketten elvittek onnan.
Hosszú volt az út hazafelé, sokat mentünk nagy berregő bigyókkal. Olyankor ölbe vettek, ami kicsit megalázó volt egy ilyen hatalmas kutyának, mint én, de aztán valahogy elviseltem a sok simogatást és nyugtatgatást.
Már sötét volt, mire haza értünk. Beengedtek a szobába, takarót terítettek le csak nekem, vacsorát kaptam. Fontos voltam nekik, csak én, csak nekik.
Úgy érzem, jó helyen vagyok