‹‹‹ vissza Minuli adatlapjához
Ezt az üzenetet a gazdi írja...
Szomorú szívvel tudatom Minuli minden kedves barátjával, hogy ez az idős kutyahölgy a tegnapi napon, 2014. szeptember 6-án délután rövid betegség után csendes pihenőjében átsétált a Szivárványhíd túloldalára. Mindannyiunkat váratlanul ért ez a szomorú távozás, hiszen Minuli mindvégig erős, szívós kutya volt.
Szeretettel emlékezünk az elmúlt több mint 14 évre. Minuli: 2000. május 24. - 2014. szeptember 6. 
A kép még tavaly készült, nem a tegnapi állapotokat tükrözi, de egy darabig még megtartjuk Minuli kedvenc pihenőhelyét...
kommentek száma:10tovább
Minden kedves barátomnak és gazdájának boldog új évet kívánok! Minuli 
kommentek száma:0tovább
Minden kedves Barátomnak meglepetés ajándékban, gazdizásban, finomságokban teljes békés karácsonyt kívánok! Meleg vacokban, kályha mellett, gazdi ölben, simogatásban teljes napjaitok legyenek! És ami fontos: a gazdi ma hazalátogat!!!!! Hurrá!!! 
Minuli
kommentek száma:0tovább
Tegnap betöltöttem a 11. évemet. Gazdi szerint nem vagyok már túl fiatal (igaz, néha érzem is a csontjaimban), de azért jól tartom magam. A télen kissé meghíztam és a bundám is olyan vastag lett, hogy februárban már nagy cafatokban dobtam le magamról. Gazdi szólt, hogy a nagyigazdiéknak fogyóztatnia kellene engem (és kissé meg is szidta őket, hogy mindig nasit adnak nekem - főleg a gazdim unokaöcsije), de most már nem vagyok olyan hordó.
A fürgeségem sem a régi már, de azért villámgyorsan tudok a teraszról a kapuhoz robogni - még mindig.
Én vagyok a ház úrnője... odafigyelek mindenre, hogy mindig rend legyen és semmilyen illetéktelen ne tegye be a lábát - vagy a szárnyát (ha madár) hozzánk.
De a gazdit mindig nagyon várom, ha hazajön...
A nagypapagazdi hamarosan kórházba megy, de remélem, minden rendben lesz, mert már nagyon feszült és én ezt nagyon megérzem. Majd egy kis hizelkedéssel megpróbálom feloldani az idegességét.
Szóval, 11 éves vagyok! Emberi életben az már 84 év? Akkor már "mámi" lennék? De hát gazdiék csak Minuli Vidornak szólítanak.
Viccesek... 
De nagyon szeretem őket! 
A csirkéket is rendezgetni... 
Na meg a macskákat is 
kommentek száma:0tovább
Pracli cica üzenete nekem:
Hahó Minuli! Gazdiék elárulták, hogy a hétvégén meglátogatnak és visz Neked valami fincsiséget is. Örülj! 
Az én válaszom:
Jippiii, gazdi hazajön! Olyan rég láttam, még nagyban nyár volt, mikor itt volt. Akkor is hozott valami finomat! És mindig hoz a táskájában meglepetést! Benneteket mikor hoz el - egy kicsit fogócskázhatnánk az udvaron! Már alig várom!
kommentek száma:1tovább
Képzeljétek, a gazdim már február óta nem járt itthon és nekem nagyon hiányzik. Igaz, nemrég odatettek a gép elé, ahonnan időnként szoktam hallani a hangját és szoktam látni is , valami úgynevezett skype elé, és akkor beszélgetett velem és megígérte, hogy majd jön. De ez már olyan régen volt, kb. két hete és nekem már nagyon hiányzik, mert ő megengedi, hogy a nyakába ugorjak.
És most meleg van és nagyon szenvedek és tolmácsolom az üzenetemet, hogy ide kerüljön. Közben hüsölök a teraszon a kövön és még ugatni sincs kedvem ebben a kutya melegben.
kommentek száma:0tovább
Gazdim kapta az információt, hogy egyik ismerősének német juhásza mama lett. A babák március 2-án születtek, hárman vannak, kettő fekete-fehér fiú és egy a mamához hasonlító lány kutyus. Nagyon szépek, képeim között láthattok róluk képeket, egy a lényeg: GAZDIT KERESNEK. EGY HÓNAP MÚLVA ELVIHETŐK. SZÉPEK, EGÉSZSÉGESEK! Érdről lehet őket elvinni. Több fotót a http://www.picasaweb.com oldalon, szabolcsieva80 név alatt nézhettek még.
Jelezni erre a profilra jelezzetek, ha kiskutyát kerestek, vagy tudtok valakiről, aki magához venne egy ilyen kedves "kis" blökit.
kommentek száma:0tovább
Ígéretem szerint folytatom a Sáriról szóló leírást. Szóval nemesi származása ellenére eléggé szívós kutya volt. Képes volt arra, hogy ha meglátott egy tavacskát, vagy bármit, nem érdekelte, hogy hideg az idő vagy messze van - ő már ugrott be a vízbe. Nagyon szeretett úszni. Persze, a kádban fürdéskor mindig előadta az "én szegény kiskutya" című számot, és minden bűnét megvallotta, de utána tök boldog volt. Mikor együtt voltunk, már keveset rohangált és hiányolta a gazdit, aki akkor már messze lakott, de minket nem vitt magával különböző okok miatt. Így mindig vártuk, hogy hazajöjjön. Szóval, Sárinak huszonnégy gyermeke született. Állítólag nagyon szépen nevelte őket, az egyikük itt is maradt kb. másfél évig nálunk. Én már nem ismertem, csak hallottam Somáról. Sári nem szerette a macskákat, mindig megkergette őket az utcán és minden kaját megevett (még a krumplit is, amit én ki nem állhatok). Volt egy fonott kosara, állítólag minden kutya (a gyerekei is), amely megfordult nálunk, rágott rajta egy kicsit. Az utolsó évben már csak az alja volt meg...
Hát az úgy volt, hogy körülbelül nyolc éves lehetett a Sári, amikor daganatokat találtak a bőre alatt. A doktor bácsi javasolta, hogy ne bolygassák, mert lehet, hogy elél még ugyanennyit. Így is lett. Tíz évesen kiderült, hogy gyenge a szíve-akkor gyógyszereket kellett ennie, rossz szagú tablettákat, de összeszedte magát. Egyszer az utcán egy rottweiler meg is támadta őt és gazdimat-túlélte néhány sebbel, aztán nyugtatót kapott, mert úgy megijedt ott a sötétben.Lassan, de felépült. Sajnos a végén már nagyon beteg volt és nagyon fájt neki minden. Süket és vak lett-úgy kellett vezetni a lakásban, hogy ne tévedjen el. Akkor már sokat aludt és kissé mogorva is volt hozzám. De hát én még ifjú voltam, izgága és kiváncsi-ő pedig már fáradt.
Időnként rivalizáltunk, hogy melyikünk az igazi kutyája gazdinak - de tudtuk, hogy ő egyformán szeret minket. És gazdi ott lehetett, amikor ő átment a szivárvány-hídon. Az utolsó percekben.
kommentek száma:0tovább
Megígértem, hogy írok egy kicsit Sáriról, a spánielről. Ő volt a lakótársam és a gazdám első kutyája. Hát voltak heppjei, de hát egy első kutya az el van kényeztetve. Már akkor idős volt, amikor idekerültem, de sokat tanultam tőle.
Sári egy "hivatalos igazolvánnyal" (komoly családfával, vagy micsodával) rendelkező spániel volt - érdekes névvel és fajtáját tekintve angol cocker spaniel. Nem tudom miért, de nem volt farka. Levágták, vagy mi. Micsoda barbárság! Kicsit hangulatkutya, de azért nagyon szerette a gazdáját és engem is mindig pesztrált kiskutya koromban. Neki négyszer is voltak gyermekei, így értett a "kutyagyerek neveléshez". Nem volt házörző - azt hiszem, ő egy vadászkutya volt, de hát az egy emberi hobbi. Mi értelme van öldösni az állatokat? Néhány csirke is bánta az ő vadászkutya mivoltát, ha átjöttek a szomszédból. Ha valaki jött, ugatott egy kicsit, de közben érdeklődött (kivéve a postást-én sem szeretem a postást és a számlásokat, mert a gazdiék frászt kapnak, amikor pénzt kérnek), én viszont félek tőlük és csak a fotelomból lesve szoktam jártatni a pofimat.
Sári mindig a gazdi nyomában volt, és - ez nem volt igazságos - ő mindenhová bemehetett. Aludhatott a gazdi lábánál is. Fekete színű volt, de a végén már majdnem fehér volt a feje, úgy megőszült. Utálta, ha fésülték - én viszont nagyon szeretem, amikor a kefével vakarják a hátamat. Puha, szép bundája volt. Amikor kiskutyaként idekerültem, rögtön melléfeküdtem a kosarába, vele aludtam, követtem mindenhová - végül is, pótanyukám volt. Ja, és nagyon szeretett sétálni! Ha megcsörrent a póráz, ő már kiszaladt a kapuba és világgá kürtölte, hogy MEGYÜÜÜÜNK!!! Én póráz nélkül szeretek sétálni.
Mivel úgy látom, hogy kevés a helyem, majd még egyszer írok Sáriról. 15 és fél éves volt, amikor átment a szívárvány hídon, megérdemli, hogy írjak még róla. Kényes nemesi származása ellenére egy nagyszerű társa volt gazdámnak...
kommentek száma:0tovább
Sziasztok! Minuli vagyok! Egyedüli örzője egy nagy családi háznak és felügyelője gazdáim életének. Legfontosabb gazdimat ritkán látom, mert ő messze él tőlünk, de mindig várom, hogy hazajöjjön. Általában már előre érzem, mikor fog megjönni a férjével. Olyankor olyan boldog vagyok. A lakásba nem mehetek be, csak egy kicsit az ebédlőbe, de akkor tök jó velük együtt ücsörögni...
Az életkorom nem igazán látszik rajtam - talán mostanság kezdett jobban őszülni a pofim, de viszont fürge vagyok és izgő-mozgó. Sokan azt mondják, hogy szép kutyus vagyok keverék mivoltom ellenére (de hát a "turmix kutyusok" is szépek tudnak lenni). Beteg még sosem voltam, talán egyszer, amikor anyuka lettem másodjára és olyan sok volt a tejem, hogy egy szem gyermekem nem győzte inni. Na akkor begyulladt a hasam és lázam is volt. Nagyon fájt.
Ja, hát egy "kutya-nő" számára fontos dolog: kétszer voltam anya. Először öt gyermekem született: barna, fekete csemeték, úgy nyüzsögtek időnként - de gazdáim szerint nagyon jó anya voltam. És mindegyiknek lett jó gazdija. Másodszor egyke babám lett, ő viszont öt helyett is evett, szóval jó nagy kutyus lett. Hát, az apjuk. Tudod, nagyon szerelmes lettem, első látásra és igazából még megismerkedni sem volt időnk. Ő jött be a kerítésen keresztül. Mind a kétszer más szerelmem volt. De azért hűséges vagyok, mert az utcában él Radír, a pekingi (gazdáim csak hős lovagnak hívják) és ő rendületlenül jön minden évben kétszer és vár engem a kapuban. De nagyon illedelmes - rám pedig nagyon vigyáznak, mert a gyermekáldáshoz már idős vagyok, gazdámék szerint. Most röviden ennyi rólam, majd leközelebb írok a lakótársnőmről, Sáriról is, akivel három évig éltünk együtt ebben a házban és gazdim nagyon megsiratta őt, amikor átment a szívárvány-hídon...
kommentek száma:0tovább
kincseim2 bejelentkezett a blökire
2 napja
feriburkusbalufrici bejelentkezett a blökire
2024. May 07.
betty016 bejelentkezett a blökire
2024. May 05.
Kitti0313 bejelentkezett a blökire
2024. May 04.
Kitti0313 bejelentkezett a blökire
2024. May 04.
Berci és Cipi barátok lettek
2024. May 03.
Kitti0313 bejelentkezett a blökire
2024. May 03.
